Hőszivattyú / hőszivattyúzás
Geotermikus hőszivattyú rendszerek
Fűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel
Miként azt az elméleti alapok is mutatják, a geotermikus hőszivattyúzás - főleg a takarékos geotermikus hőszivattyúzás - legalapvetőbb és legfontosabb kérdése a hőforrás, vagyis a hőszivattyú primer oldala. Ez lehet levegő, víz, vagy víz/glikol fagyálló keverék.
A geotermikus hőszivattyú szekunder oldala pedig maga a közeg, amit fűtünk általa. Ez lehet víz (pl. központi fűtési rendszernél), de lehet közvetlenül a levegő is.
Ezek alapján különféle hőszivattyú berendezéseket ismerünk:
- víz-víz hőszivattyú, ahol a hőforrás és a felhasznált közeg is víz (pl. kútvizes megoldás)
- fagyálló-víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a szondákból érkező fagyálló, a felhasznált közeg pedig víz
- levegő-víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a keringtetett levegő, a felhasznált közeg a víz
- víz-levegő hőszivattyú, ahol a keringő víz a hőforrás és azzal közvetlenül levegőt fűtjük (általában nagy bevásárló kp.-ban)
- levegő-levegő hőszivattyú, ahol a levegő a hőforrás és a berendezés közvetlenül a belső levegőt fűti (például split klíma berendezésekben)
Hűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel
A hűtés kérdése igen fontos, hiszen a geotermikus hőszivattyú alkalmazásánál a folyamat iránya szabja meg, hogy az adott közeget/teret fűtjük vagy hűtjük. Mivel műszakilag is lehetséges a folyamat átváltása, a geotermikus hőszivattyú által a következő komfort igény, a hűtés is megoldható, hiszen integrált része a fűtési rendszernek.
Geotermikus hőszivattyú rendszer kialakítása
Talán ez a rövid kis ízelítő is mutatja, hogy a geotermikus hőszivattyúval működő fűtés/hűtés kialakításnál mindig a rendszer egészét, teljességét kell vizsgálni. Fel kell mérni az igényeket, a hőforrásokat, a már meglévő vagy az újonnan kialakítandó fűtő hőleadókat, és mindezek számbavételével mérnöki hozzáértéssel lehet egy olyan rendszert kiépíteni, amely valóban akár 4-5 év alatt is "megtermeli" az árát és ezalatt (meg ezután is) tökéletes komfortot szolgáltat.
